Kedves Olvasóink!
Nyílván ti is gondoltatok már arra, hogy szeretnétek elmenekülni otthonról, vagy egyszerűen csak megsüketülni ha anyáitok megint piti hülyeségekért ordítoznak. Ezen blog írói sincsenek másképp!
A történet írói immár huszonévesek, ám most sincs hiány az anyai, és atyai gondoskodás hátulütőiből. Már csak azért is érdemes otthon lakni, hogy ezeket a sztorikat megéljük, ugyanis ilyenekkel nem találkozol minden bokorban.
Az első sztori napjaink gyümölcse. Anyámnál a Mónika show, és egyéb intellektuális műsorok a mindennap részei. Nála a reklám szövegek élőben mennek. Mostanság az egyik kence-fice krém régi szlogenje a menő, mégpedig ez: "Mert én megérdemlem!". Anyám úgy véli, hogy a családban mindenki spóroljon, és inkább ne egyen a macskám, de ő el akar utazni Rómába. Mert ugye ez neki jár. Nővérem már nem otthon él, sőt, kis hazánkat is elhagyta. Anyám fondorlatos csellel, azzal hogy bűntudatot keltett a tesómban távolléte miatt, rávette hogy vigye el nyaralni. Igen, a nővérem állja a cehhet. De persze anyám rendes akart lenni, ezért odament a bátyámhoz, és "megkérte" hogy fizesse ki legalább a repülő jegyet -nem mintha ő nem tudná állni a magáét-. Azzal az indokkal, hogy " akkor egy hétig csend lesz, mert nem leszek itthon". Ha a bratyóm még itthon lakna, kapva kapna az ajánlaton, de így nem volt sok esély. Szóval a százezres, pár napos kirándulás egésze, és még anyám is a nővéremet terheli, hisz együtt utaznak el. Anyámról annyit kell tudni, hogy 5 perc alatt bárkit kikerget a világból, és még csak meg sem kell szólalnia. Szegény nővéremet nem irigylem, de ezzel kifizetett apámnak és nekem egy nyugodt hétvégét az otthonunkban..
